Hogyan meditáljunk ülve?

⊙ Ülésmeditáció (좌선) módszere

Akinek a célja a dzsen (禪), annak először a nagy együttérzés erejéből (大悲願力) kell kiindulnia, melynek lényege, hogy a megvilágosodás elérésével élőlényeket szabadítson meg szenvedésüktől.

Ülésmeditáció (좌선) gyakorlása során a lehető legtisztább és csendesebb helyet érdemes választani.

A padlóról ne áradjon hideg vagy meleg a farpofára, ezért használjunk párna vagy deszka alapot. A derekat lazán fogjuk meg övtől, nehogy lecsússzon a ruha. Ezután lazítsuk el a testünket és a légzésünket, és üljünk le.

·Az ülésmódok közül a lótuszülés (結跏趺坐) és a féllótuszülés (半跏趺坐) közül választhatunk. A lótuszülésnél először a jobb lábunkat helyezzük a bal combunkra úgy, hogy a lábfejünk a combunkhoz érjen. Ezután a bal lábunkat tegyük a jobb combunkra úgy, hogy a lábfejünk a combunkhoz érjen, és ebben a helyzetben üljünk le.

A féllótuszülésnél a jobb lábunkat a bal vádli alsó részére helyezzük úgy, hogy a lábujjaink érjenek a talajhoz. A bal lábunkat pedig a jobb vádli felső részére helyezzük, mintha rátennénk, így mindkét lábunkat egymásra helyezzük. ·

A kéztartás a következő: a jobb tenyerünket felfelé fordítjuk és a köldökünkhöz helyezzük. A bal kezünket a jobb tenyerünkre tesszük, a tenyerét lefelé fordítva, és a két hüvelykujjunkat összetesszük, hogy kört alkossanak. ·

Ha a fenti testhelyzet kialakult, akkor az ülés közben lassan nyújtsuk ki a hátunkat, és finoman hintáztassuk előre-hátra, jobbra-balra.

A testünket természetes és egyenes helyzetben tartsuk, ne dőljünk előre, hátra, jobbra vagy balra. A deréknak, a fejnek, a nyaknak és minden csonznak egymást tartania kell, mint egy sztupának (浮屠: szent ereklyéket tartalmazó kőépítmény), egyenesen, és ne feszítsük meg a vállunkat. A nyakunkat enyhén húzzuk a fejünk felé, hogy a fej ne emelkedjen fel túl magasra.

·A szemeinket ne nyissuk ki túl nagyra, ne is hunyjuk össze túlságosan, a szokásos módon tartsuk nyitva őket. A tekintetünket 1 méter távolságra irányítsuk. A szánkat szorosan zárjuk össze, az alsó és felső fogakat egymáshoz illesztve, ne legyen köztük rés. A nyelvünket a szájpadlásunkhoz nyomjuk. ·

Az ülés közben 3-4 alkalommal mozgassuk meg a testünket előre, hátra, jobbra és balra, hogy kényelmes és stabil helyzetbe kerüljünk. Ezután 2-3 alkalommal vegyünk mély lélegzetet. Mindig a köldökcsakrán (丹田) tartsuk a figyelmünket, és természetesen, nyugodtan lélegezzünk be az orrunkon keresztül, és ki az orrunkon keresztül. A kilégzés és a belégzés között mindig legyen azonos időtartam. Nem jó, ha erővel tartjuk a levegőt a köldökcsakrán (丹田).

Csak arra kell koncentrálnunk, hogy a gondolataink kövessék a légzés útját az orron, a torokban, a mellkasban, a hasban és a köldökcsakrán (丹田) keresztül. Fokozatosan ezáltal egyre nyugodtabbá válik a testünk és a lelkünk.

Ha hosszú ideig folytatjuk a gyakorlatot, és a testünk és a lelkünk egyre nyugodtabbá válik, akkor fokozatosan az egész testünk ellazul, a lelkünk felfrissül, és a gondolkodásunk egyre tisztábbá válik. Olyan lesz, mintha egy szomjas sárkány talált volna vizet, vagy mintha egy tigris támaszkodna egy hegyre. Új élettel telik meg a lényünk.

https://myear.tistory.com/